Celeste Bradley neve teljesen ismeretlen volt a magyar olvasók számára, míg 2012 decemberében a Victoria kiadó meg nem jelentette az írónő ötrészes sorozatának, az Álruhások Klubjának első részét, Az álruhást. Nem felelőtlenség azt állítani, hogy Ms. Bradley a könyvével oszlopos tagjává vált a magyar nyelven megjelent történelmi romantikus írók táborának.
A könyv megjelenését már nagyon vártam, így a megjelenés után azonnal le is csaptam rá. Ez volt 2012-ben, amikor először olvastam a könyvet. Tavaly viszont, mikor felröppent a hír, hogy a kiadó lábra áll és folytatja Celeste Bradley könyveinek kiadását, újra elővettem és néhány órára elmenekültem a hétköznapok szürkeségéből. Celeste Bradley nevével most már a magyar olvasók is megismerkedhettek és úgy hiszem, hogy többen is vannak, akik türelmetlenül várják az újdonságokat és remélik, minél több regény fog még megjelenni az írónőtől.
A csodaszép Agatha Cunnington Londonba érkezik, hogy felkutassa eltűnt bátyját, Jamest. Az egyetlen nyom egy rejtélyes levél, amelyen a „Griffmadár” aláírás szerepel…
Agatha úgy dönt, hogy a tiszteletre méltó férjes asszony álruháját ölti magára – talán így észrevétlen maradhat a nyüzsgő nagyvárosban. Igen ám, de tervéhez szüksége van egy megfelelő férjre. Talán olyasvalakire, mint Simon Rain.
A férfi tagja a Liar’s Clubnak – megannyi hitehagyott bűnöző a királynő szolgálatában. Amikor valaki sorra öldösni kezdi a klub tagjait, Simon Rain azt a feladatot kapja, hogy keresse meg James Cunningtont. Simon inkognitóban megjelenik Agatha otthonában, s leküzdhetetlenül beleszeret a nőbe. Ezzel megszegi a klub legfőbb szabályát: Soha ne ess szerelembe!
Forrás: itt és itt |
Agatha és Simon között nagyon működött a kémia. Rég olvastam már olyan regényt, ahol a főszereplők ennyire egymásra lettek volna hangolódva. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a következő idézet:
– Nézze, Aggie…– Ne merjen így nevezni. James szokott így szólítani. Találjon ki magának másik becenevet.– Nem akarom beceneveken szólítani – dörmögte Simon. – Inkább a sírkövére vésetném a beceneveit!
Innen pedig egyenesen következik a másik olyan dolog, ami egyszerűen lenyűgözött olvasás közben. HUMOR. Hibátlanul, a megfelelő mennyiségű szarkazmussal. A megfelelő helyeken megfelelő mennyiségben. Nem érezhető, hogy a poénokat erőltették volna, hanem valóban nagyon ütősek. Ráadásul Agatha állandó táptalajt biztosít a jó poénoknak. Olyan ez, mint amikor valaki földobja a labdát, te pedig képtelen vagy kihagyni, hogy le ne csapd. Miss Cunnington minden tette magas labdáért kiált. Természetesen ott van Simon, aki önfeláldozóan segít lecsapni ezeket a magasra dobott labdákat, nehogy túl magasra repüljenek.
Simon újra jól megnézte. Igen, boldogan mosolyog rá a lány, mintha minden imádságára ő lenne a válasz.A pokolba. Ez nem jelenthet jót.– Szó sem lehet róla.A lány még szélesebben mosolygott.– De igen, azt hiszem.– Nem teszem meg.– Még azt sem tudja, mire gondolok.– Ha maga elbájolóan viselkedik velem, ahelyett, hogy tüzet okádna rám, akkor csakis olyan dolog lehet, amiben nem akarok részt venni.
Agatha a testvére felkutatása miatt érkezett Londonba. Irigylésre méltó Agatha és James szeretete egymás iránt, még akkor is, amikor nem éppen a legkedvesebben szólnak a másikhoz. Azért minden szó mögött érződik a végtelen szeretet.
Agatha büszkén rámosolygott.– Remekül áll rajtad ez az öltözék. Jobb, ha felidézem emlékeimben a téli jégeralsóidat, nehogy túlságosan meghatódjak.James grimaszt vágott a mennyezet felé.– Pimasz csitri.– Könyvmoly – riposztozott Agatha ezeréves szócsatájuknak megfelelően.
Ha csak a fenti három idézetet vesszük alapul, már akkor is megéri elolvasni a regényt, mert az Álruhások Klubjának nyitánya az igényesebb fajtából való és messze kiemelkedik a többi közül. Lehet erősen hangzik, ha azt mondom, hogyha a stílus kitart a további négy kötetre is, akkor újabb kedvenc sorozatot fogok avatni. Várom a következő részt, ami hosszas várakozás után május végén meg is jelent. Már itt van kézközelben, néhány perce kezdtem el olvasni. A szélhámos női főszereplője Claire, akit Agatha önkéntes munkája során ismerhettünk meg, igaz csak néhány pillanat erejéig. A férfi főszereplő pedig Dalton Montmorency, aki Simon leköszönése után az Álruhások Klubját vezeti. Ígéretes szereplők, még ígéretesebb történet. Szereted a történelmi romantikusokat és egy kis kosztümös romantikára vágysz, akkor mindenféleképpen vedd elő, mert abszolút imádni fogod! Lehetetlenség bármi negatívumot is felhozni a regénnyel kapcsolatban, mert nincs neki! Garantálom, hogyha elolvasod Az álruhást, utána azonnal olvasni akarod A szélhámost is!
A könyvet köszönöm a Victoria kiadónak!
***
Külföldi borítók: angol, török,német |
Eredeti cím: The Pretender, 2003
Kiadó: Victoria, 2012
Sorozat: Álruhások Klubja #1
Oldalszám: 432
Ár: 2999.-
Link: Az írónő honlapja.
Megjegyzés küldése